Valamelyik nap az AXN-en láttam a Flashforward bemutatóját, ami szinte azonnal megfogott. 2 perc 17 másodpercre a világon mindenki eszméletét veszti, és látomása lesz. Nem akármiről, hanem egy még meg nem történt napról, április 29-éről. A csavar az egészben, hogy az emberek látomásai egyeznek. Felmerül hát a gyanú, hogy valóban mindenki a jövőbe, a valós jövőbe kapott kitekintést.

Nagyon tetszett a Transformers első része, komolyan. Ezért elég nagy elvárásokkal álltam neki a második résznek, mondván joggal elvárható, hogy valami újat, valami jobbat, egy fokkal erősebbet alkossanak a készítők. A szerintem elég hosszúra sikeredett film azonban csalódást okozott. Inkább volt egy idétlen vígjáték, mint bármi más.

Valami olyasmi kvíz miatt kezdtem el nézni a True Blood című sorozatot, hogy Milyen sorozat passzol hozzád a legjobban…nem teljesen emlékszem, de a kérdéssor szerint, nekem mindenképpen követnem kell ezt a vámpíros sztorit, mert minden olyan elemmel rendelkezik, ami tetszhet egy filmben. Azt hiszem kicsit téves eredményt kaptam

Mondhatni, hirtelen felindulásból néztem meg a párommal a Képlet című filmet, mondván, hogy most már tényleg el kéne menni egyet moziba És mivel más számottevő, és még nem látott film nem futott akkor, maradt a Képlet. De nem is bántam meg, hogy kifizettem rá a mozijegyet. Elég látványos egy film

A tegnapi nap folyamán volt szerencsém megnézni az oly annyira beharangozott Angyalok és démonok című filmet, amiről csak később tudtam meg, hogy valóban a DaVinci kód folytatása és nem csak annak tűnik A vártakat viszont nem hozta a film, nem voltam tőle annyira elájulva :S

Gondoltam erre a blogomra is berakom a posztot, ha már ez foglalkozik konkrétan a filmekkel.

Coming soon!

Ez még csak egy teaser, vagyis a filmből nem sokat mutat, inkább egy reklám, ami bemutatja, hogy elkészült a film, ami Báthory Erzsébet alakjával kapcsolatban elterjedt véres és kegyetlen legendákat dolgozza fel. Ugyanis a nemesasszony borzasztóan félt az öregedéstől, ezért úgy tartják szűz lányok vérében fürdött, hogy örökre fiatal maradjon. Történetét vámpírlegendák is kísérik, hiszen a szóbeszéd szerint nemcsak megfürdött bennük, hanem meg is itta a lányok vérét, először serlegből, majd a testükből.
A róla szóló legendákat már korábbi filmekben is feldolgozták, de leginkább csak a szomszédos országok itt Európában, ezért is érdekel, hogy Julie Deplhy neves színésznő miként közelíti meg ezt a megbotránkoztató témát, hogyan sikerül láttatnia, és persze mennyire lesz történelmileg hiteles. Már amennyire hiteles lehet bármi is, ami legendákra épül, bár ahogy utánaolvastam most könyvekben többször koncepciós perekbe is fogták, ám soha nem ítélték el.

Cím: The Countess
Ítra és rendezte: Julie Delphy

Cast:
Báthory Erzsébet – Julie Delphy
Thurzó György nádor – William Hurt

Bár nem a napokban láttam ezt a filmet, elég nagy benyomást tett rám ahhoz, hogy írjak róla pár sort Úgyhogy itt is van a következő postom.

Már a trailere megfogott igazából, hiszen akciódúsnak, mozgalmasnak és izgalmasnak mutatta a filmet, amire pont szükségem volt. Látni akartam egy olyan filmet, ami leköti a figyelmemet, és nem az érzelmes, romantikus módon, hanem a minden részletre figyelek mert fontos lehet módon. Az Elrabolvának sikerült ezt elérnie.

Na ha már így belejöttem, jöjjön még egy post
Nagyon be voltam indulva erre a filmre. Meggyőződésem volt, hogy csak és kizárólag moziban van értelme megnézni, aztán végül mégis csak a monitoron kötött ki egy unalmas délutánon De annyira nem bántam meg az az igazság. Tetszett, de valahogy hiányzott belőle az előző részek dinamizmusa, akcióval telítettsége. Meg nem is értettem mindent, nem volt tiszta jó pár szereplő, jó pár képesség, de hát ez legyen az én problémám

Mivel már szinte meghalt ez a blog, szinte semmilyen új, vagy legalábbis újabb film nem került fel, gondoltam nekiállok egy kicsit dolgozni rajta. Pont tegnap néztem meg a Changeling, vagyis magyarul az Elcserélt életek című filmet Angelina Jolie-val, ami így kapóra jön, hiszen van friss élményem, amit megoszthatok.

A magyar filmművészet szerény meglátásom szerint alapvetően két részre osztható. Persze felvilágosítottak, hogy ez máshol is így van, de akkor is megosztom veletek. Vannak a langyi, vicces, vagy enyhén drámás közönségfilmek, ismert színészekkel és vannak a fesztiválfilmek, amik az okosoknak tetszenek, az egyszeri néző meg csak néz ki a fejéből. Félre ne értsetek, a film jó volt, csak nem ajánlott egy fáradt hét után.