Filmben hallható poénnal indulva, ezt a rajzfilmet megnézni olyan volt, mint beleugrani a Borszaz-tóba, melyet a helyiek csak egyszerűen Kiábrándí-tónak hívnak. A film alapvetően csak a régi szereplőkre és szóviccekre épít, az alapozást (történetet) elfelejtették elvégezni, így az egész kártyavárként dől össze a néző szeme láttára. Aki csillogó szemekkel várja a folytatást, az ne kattinson tovább.

Ha még nem esett volna le mindenki, a film számomra teljes bukás volt, de inkább csalódás, amitől még az első rész sikerét is megkérdőjeleztem magamban. Így visszagondolva lehet, hogy én nem is láttam a régi Macskafogót? Egyedül Mr. Tejfel és Safranek rémlik belőle… Mondjuk ez az érzés rögtön azután elfogott, hogy miután két űrmacsek Csillagok háborúja módjára feltolták a képernyőn a bevezető szöveget, melyet aztán a egy Dreamworks-ös Holdról horgászós jelenet követett.

Bizony, a film tele van a népszerűbb alkotások paródiáival, mint a fent említett Csillagok háborúja, vagy a Gyűrűk Ura és akkor már az alapkövetelmény Mátrixot se felejtsük ki. Az ötlet nem rossz, de túl volt erőltetve és ismételgetve. Aztán a szópoénok jajjjj. A nagy gond velük, hogy valamiért nem ülnek, süt belőle, hogy mesterségesen készültek, több hónap ‘agy’munkával, amikor a szóvicceknek pont az a titka (szerintem), hogy spontán és csak egy meg nem ismételhetetlen pillanatban vicces.

Egyszerűen hiányzik belőle minden ami történetnek nevezhető. Leírni sem érdemes. Egyik szereplőtől a másikig ugrálunk mindenféle koncepció nélkül. A film semelyik pillanata nem tudja lekötni az embert. Az ősmacskák nem elég gonoszak, vagy nem elég buták. Molok jó, stílusos gonosz is lehetne, de nagyon kevés. A többiek meg csak úgy vannak, mert az előző részben is voltak. Az egérvilág pusztulása, majd megmentése olyan pikk-pakk következik be, hogy az ember még csak nem is tud izgulni, ha már röhögni nem tudott.

Ami tetszett az végülis a grafikai megvalósítás volt. A a hátterek szépek, a szereplők a régiek, meg mintha egy kis CG is lenne benne, de nem süt ki belőle nagyon. És ha úgy vesszük a utolsó nagy fight is tetszett, de csak mert erősen emlékeztetett a keleti alkotásokra, leszámítva a támadások gagyi neveit

Na szóval aki látni akarja az nézze meg inkább moziban, mert otthon TV előtt ülve valószínüleg el fog róla kapcsolni.

Amúgy az egész vetítés legnagyobb poénja a korhatárra való tekintet nélkül megtekinthető felirat utáni FHM reklám volt